Az Eiffel Palace rekonstrukciója a 19. századi építészeti örökség és a modern irodaház követelményeinek ötvözésére irányult. A műemlékvédelmi előírásokat figyelembe véve az épület homlokzatát és a belső udvari öntöttvas szerkezeteket korhűen állították helyre, míg a belső szerkezetek modernizálása és az új funkcionális igények kiszolgálása korszerű technológiai megoldásokkal történt. A projekt során külön figyelmet kapott az energiahatékonyság, melynek révén az irodaház a BREEAM és a LEED minősítéseknek is megfelel. Az újjáépítés célja egy olyan ikonikus épület létrehozása volt, amely tiszteletben tartja múltját, miközben a mai igényekhez alkalmazkodik.
A Múlt Gyöngyszeme, a Jövő Irodaháza – Az Eiffel Palace Megújulása
Az Eiffel Palace rekonstrukciója 2011 januárjában indult el, amikor a beruházó még csak előzetes elképzelésekkel rendelkezett az épületről. A kezdeti iránymutatás az volt, hogy a történelmi épületet irodaházzá alakítsák, azonban a tervezési munka során hamar világossá vált, hogy az ingatlan nem egy hétköznapi helyszín, hanem jelentős műemléki értékkel bír. Az Eiffel Palace eredeti terveit a 19. század két kiemelkedő magyar építésze, Korb Flóris és Giergl Kálmán készítette 1893-94-ben, és az épület építészeti és várostörténeti jelentősége miatt szigorú fővárosi és kerületi védettség alatt állt. Ezt a védelmet tiszteletben kellett tartani a felújítás és átalakítás során.
Az épületet a Légrády testvérek számára tervezték, és az eredeti funkciója a Pesti Hírlap nyomdájának és szerkesztőségének adott otthont, emellett bérlakásoknak is helyet biztosított. A telek három utcára nézett – a mai Bajcsy-Zsilinszky útra, Stollár Béla utcára és Bihari János utcára – és az építési terület hosszúkás formája miatt két udvar kialakítása vált szükségessé. Az építkezés során az egyik udvar fölé üvegtető került, amely alatt helyezték el a nyomdai és rotációs gépeket, míg a másik udvar inkább a lakásokhoz kapcsolódott. Az épület különleges mérnöki megoldásokat is alkalmazott: a nyomdai gépek okozta rezgéseket vastag beton alap segítségével izolálták a lakóterektől, így biztosították az épület funkcionális elkülönítését.
A második világháború komoly károkat okozott az épület szerkezetében, többek között a jellegzetes kupolák is megsemmisültek. A háborút követően az épület különböző nyomdai vállalatok tulajdonába került, legutóbb a Zrínyi Nyomda működött itt egészen 1996-os bezárásáig. Ezt követően az épület több mint egy évtizedig kihasználatlanul állt.
A rekonstrukció megkezdése és a tervezési kihívások
2011-ben a projekt új szakaszba lépett, amikor a tulajdonos és a tervező csapat felismerte az épület műemléki jelentőségét. Dávid Ferenc művészettörténész megbízást kapott egy műemléki értékvédelmi tanulmány elkészítésére. A tanulmány megállapította, hogy az épület városi szövetben betöltött szerepe, különösen az utcai homlokzatok és a belső udvarok öntöttvas szerkezetei kiemelkedő értéket képviselnek. Ennek fényében a rekonstrukció során az épület homlokzatait eredeti állapotuknak megfelelően kellett helyreállítani, míg a belső szerkezeteknél a modern irodaház igényeihez igazított új megoldásokat alkalmaztak.
A tervezés kulcsfontosságú döntése volt, hogy a belső udvarokat és a főlépcsőházat az eredeti öntöttvas szerkezetek újjáépítésével állítsák vissza. Ez nem csupán esztétikai szempontból volt lényeges, hanem az épület történelmi identitásának megőrzését is szolgálta. A tervezési folyamat során öt szint mélygarázst alakítottak ki, amely 246 autó számára biztosít parkolási lehetőséget, valamint 100 kerékpártárolóval is ellátták. Az udvarokat üvegtetővel fedték le, amely lehetővé tette a belső terek természetes megvilágítását és vizuális kapcsolatot teremtett a korabeli öntöttvas szerkezetekkel.
Az épület homlokzati rekonstrukcióját Baliga Kornél építész vezetésével valósították meg, aki kiemelt figyelmet fordított a részletek pontosságára és a korhű megoldásokra. A tetőtéri sarokkupolák visszaépítése helyett modern, letisztult tömeget terveztek, amely szándékosan elhatárolódik az eredeti historizáló stílustól, így jelzi az épület átalakulását. A projekt egyik legfontosabb építészeti megoldása a modern és történelmi elemek közötti egyensúly megtalálása volt, amely nem csak esztétikai, hanem funkcionális szempontokat is figyelembe vett.
Technológiai újítások és fenntarthatósági szempontok
A projekt során nagy hangsúlyt fektettek az irodaház energiahatékonyságára és fenntarthatóságára. Az Eiffel Palace irodaház az első olyan épület lett Közép-Európában, amely két nemzetközi minősítési rendszer, a BREEAM és a LEED követelményeinek is megfelelt. Ez magában foglalta a modern hőszigetelési megoldások alkalmazását, különös tekintettel arra, hogy a homlokzat külső hőszigetelése az eredeti díszes homlokzat miatt nem volt lehetséges. Ezért a hőszigetelést belső megoldásokkal, maghőszigeteléssel oldották meg.
Az építési technológiák terén az egyik legnagyobb kihívás a metró közelsége miatt merült fel, mivel az épület alatti mélygarázs és a metróvonal közötti távolságot külön engedélyeztetési eljárások során kellett pontosítani. A projektben alkalmazott építési technikák közül kiemelkedik a JET-GROUTING technológia, amely lehetővé tette a falak stabilizálását a résfalak elkészültéig. Az épület belső szerkezete hagyományos monolit vasbeton pillérvázas megoldással készült, ami két ütemben valósult meg a nagy telekméret miatt.
A belső udvari öntöttvas szerkezetek és lépcsőház újraépítése aprólékos munkát igényelt: az eredeti vas- és kőelemeket gondosan lebontották, majd műhelyben felújították, és a helyszínen darabról darabra állították vissza. A homlokzatrekonstrukció és a díszvilágítás kiépítése az építkezés egyik leglátványosabb szakasza volt, amely az Eiffel Palace újjászületését a közönség számára is jól láthatóvá tette.
Építészeti filozófia és kihívások
A projekt egyik legvitatottabb kérdése az eredeti kupola helyettesítése volt. A tervezők szándékosan döntöttek úgy, hogy nem építik újjá az eredeti sarokkupolát, mivel ez nem tükrözte volna a 21. századi átalakítás filozófiáját. Ehelyett egy modern, geometrikus tömeg került a helyére, amely hangsúlyozza, hogy az épület már nem az eredeti formájában létezik. Ez az építészeti döntés megosztotta a szakmai közvéleményt, azonban a projekt mögött álló tervezők úgy vélték, hogy a mai eszközökkel és anyagokkal való kifejezésmód hitelesebb, mint egy történelmi másolat.
A faszádizmus, vagyis a történelmi homlokzatok megőrzése a belső szerkezet modernizálása mellett, ebben az esetben tudatos döntés volt. A tervezők és a megrendelők egyaránt fontosnak tartották, hogy az épület megtartsa eredeti, városi szövetbe illeszkedő karakterét, miközben a belső terek teljes mértékben az új funkcióknak megfelelően alakulnak. A homlokzatdíszek egy része még fellelhető volt az épületen, amelyeket gondosan restauráltak, de az eredeti kupolák és tetőszerkezet már nem állt rendelkezésre, ezért azokat nem rekonstruálták.
Az Eiffel Palace rekonstrukciója rekordidő alatt, pontosan egy évvel az alapkőletételt követően fejeződött be. A projekt során számos technikai és műszaki kihívással kellett szembenézni, de a végeredmény egy olyan épület lett, amely tiszteletben tartja múltját, miközben a legmodernebb építészeti és fenntarthatósági elveket ötvözi. A tervezők Reitter Ferenc-díjban részesültek az épület átalakításáért és homlokzatának helyreállításáért, ami elismerést jelentett az építészeti közösség részéről is.
A projekt bizonyítja, hogy a történelmi épületek megújítása és modernizálása sikeresen megvalósítható, ha az építészeti örökség tiszteletben tartásával és a korszerű technológiai megoldások alkalmazásával történik. Az Eiffel Palace ma a 21. századi irodaházak egyik kiemelkedő példája, amely egyszerre őrzi a múltat és mutat előre a jövőbe.
Tekintse meg az Eiffel Palace Irodaház adatlapját.
Kapcsolódó cikkünk
2023. 05. 14. Eiffel Palace modern irodaház zöld megoldásokkal
2022. 08. 09. Exkluzív irodai megoldások és prémium szolgáltatások az Eiffel Palace irodaházban